A kóros elhízás nem akartgyengeség! - Izzasztó órák az edzőteremben, embert próbáló diéták kontra mozdulatlan kilók - Plasztika Esztétika Magazin

A kóros elhízás nem akartgyengeség! – Izzasztó órák az edzőteremben, embert próbáló diéták kontra mozdulatlan kilók

A kóros elhízás nem akartgyengeség

Mindez ismerős azoknak, akik régóta kóros elhízásban szenvednek. Míg a társadalom akaratgyengének bélyegzi őket, a tudomány egyértelműen kimondja: betegek. De van számukra segítség! Önmarcangolás helyett érdemes szakemberhez fordulni, hiszen az elhízás nem csupán esztétikai, sokkal inkább egészségügyi kérdés. A testsúlycsökkentő műtétekről Dr. Mohos Elemérrel beszélgettünk.

Dr. Mohos Elemér

GYAKRAN AZZAL TÁMADJÁK A TÚLSÚLYOS EMBEREKET, HOGY AKARATGYENGÉK, NEM KÉPESEK TENNI MAGUKÉRT. VALÓJÁBAN MI ÁLL A KÓROS ELHÍZÁS HÁTTERÉBEN?

A kóros elhízás nem akaratgyengeség, hanem krónikus betegség. Néhány éve ezt a WHO, az Egészségügyi Világszervezet is megerősítette. Ez azt jelenti, hogy ezzel a problémával mint betegséggel kell foglalkozni, az érintetteknek pedig egy szakembergárdára van szükségük a hosszútávú siker érdekében. Én is ilyen szakembergárdával dolgozom. A csapat tagja a dietetikus, a mozgásterapeuta, a pszichológus és a metabolikus sebész.

MIKOR JÖHET SZÓBA A TESTSÚLYCSÖKKENTŐ MŰTÉT?

Minden műtétet megelőznek az úgynevezett indikációs kritériumok. Először is ki kell számítani a testtömegindexet. A 35 feletti testtömegindex esetében jönnek szóba a testsúlycsökkentő műtétek, ha mellé valamilyen egyéb betegség, például cukorbaj, savas reflux, súlyos szív- és érrendszeri vagy mozgásszervi problémák is társulnak.

A 40-es testtömegindex esetében már kóros elhízásról beszélünk, ilyenkor egyéb társbetegség nélkül is testsúlycsökkentő műtétre célszerű gondolni.

Fontos azonban, hogy a műtét akkor jön szóba, ha egyéb módszerek, pl. diéta, sport nem vezettek hosszútávú eredményre – ez a második kritérium. A harmadik pedig a beteg általános állapota. Ha eljön hozzánk egy 70 éves ember 20-30 évnyi diabétesszel és számtalan egyéb betegséggel a háttérben, az ő esetében már nehéz a műtétre igent mondani, mert amiért operáltuk volna, az sajnos már kialakult, és magas a műtét rizikója is.

MI A HELYZET AZOKKAL, AKIK HORMONÁLIS PROBLÉMA MIATT VÁLTAK TÚLSÚLYOSSÁ?

Természetesen a műtét előtt mindenkit kivizsgálunk. A vizsgálatok egyrészt a beteg műtéti teherbírására vonatkoznak, másrészt minden egyéb olyan ok kizárására, amit nem műtéttel kell kezelni. Ilyen például a pajzsmirigy-alulműködés, bizonyos pszichiátriai eredetű vagy mellékvese-problémák. Ezekre a vizsgálatok során fény derül.

JELENLEG KÉTFÉLE TESTSÚLYCSÖKKENTŐ MŰTÉT LÉTEZIK, A SLEEVE, VAGYIS A CSŐGYOMORKÉPZÉS, ILLETVE A GYOMOR-BYPASS. MELYIK A JOBB?

Mi döntően gyomor-bypasst végzünk, mert ez két hatásmódon vezet fogyáshoz. Egyrészt keveset tudnak enni utána a páciensek, másrészt amit megesznek, az sem mind szívódik fel. A gyomorcsőképzés ezzel szemben csak egyféle hatásmóddal működik: a páciensek keveset tudnak enni. Bár lefogynak csőgyomorképzéssel is, viszont a visszahízás aránya többszörös a sleeve után, hiszen itt a metabolikus komponenshez nem nyúlunk. Az is a bypass mellett szól, hogy 1967 óta alkalmazzák, míg a sleeve alig több mint 10 éves múltra tekint vissza, így a hosszútávú komplikációkra még nincsenek adatok.

MÉGIS NÉPSZERŰBB A SLEEVE. ENNEK MI AZ OKA?

Technikailag egyszerűbb kivitelezni, mint a bypasst.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem szépészeti, nem esztétikai műtétek, hiszen elsősorban a hosszútávú egészségmegőrzésről szólnak.

Gyomor-bypass műtétet követően a 2-es típusú cukorbetegség aránya markánsan lecsökken, illetve a 2-es típusú cukorbetegek 85-90 százaléka lesz gyógyszer, illetve inzulin nélkül normál szénhidrát-anyagcseréjű. Bypass után 90 százalékban megszűnik a savas nyelőcsőreflux is, és a magasvérnyomásra szedett gyógyszerek több mint 70 százalékát eldobhatják a páciensek.

HOGYAN TÖRTÉNIK A MŰTÉT? SZÜKSÉG VAN VÁGÁSRA?

A műtétek laparoszkóposan történnek, ami azt jelenti, hogy a hasfalat nem átvágva, minimál invazív módon, tehát kisebb lyukakon keresztül zajlik a beavatkozás. A kórházban töltött idő 2-3 nap, utána a „táborozás” durván 2 hét.

MIT SZABAD  ENNI ÉS MI A TILOS MŰTÉT UTÁN?

A hosszútávú siker érdekében a betegek aktív közreműködése rendkívül fontos. Az első 1-2 hétben csak folyadékot lehet fogyasztani, leveseket vagy joghurtot. Aztán néhány hét elteltével jöhetnek a pépes ételek, és 1-2 hónap után lehet visszatérni a szilárd ételek fogyasztására. A betegek lényegesen kevesebbet tudnak enni, mint műtét előtt. A reggeli egy fél virsliből és egy fél kifliből áll. Egy idő után persze nő az elfogyasztott táplálék mennyisége. Nem kell attól tartaniuk a pácienseknek, hogy számukra örökre bezárulnak az éttermek kapui! Egy évvel a műtét után egy nem annyira száraz, inkább szaftos zónaételt különösebb gond nélkül elfogyaszthatnak. Előírás bizonyos gyógyszerek, vitaminok szedése mind a sleeve, mind a bypass után.

MILYEN ARÁNYBAN SZÁNJÁK RÁ MAGUKAT ERRE A MŰTÉTRE A NŐK, ILLETVE A FÉRFIAK?

A mi centrumunkban 2:1 az arány a hölgyek javára a férfiakhoz képest.

MILYEN NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK ANNAK, HA NEM LÉP IDŐBEN AZ A BETEG, AKI KÓROS ELHÍZÁSBAN SZENVED?

Valaki minél hosszabb ideig kórosan kövér, annál nehezebb lesz rehabilitálni. A már említett szövődmények mellett minél tovább tart a kóros elhízás, annál nagyobb eséllyel kell térd- vagy csípőízületet cserélni, ezek ugyanis elkopnak a nagy súly miatt.

A legfontosabb üzenet a kóros elhízásban szenvedőknek tehát az, hogy ne otthon szégyenkezzenek, és siránkozzanak azon, hogy akaratgyengék!

Nem akaratgyengék, hanem betegek, illetve ilyen genetikát örököltek. Merjenek lépni, merjenek szakemberekhez fordulni!

Szerző: Mizsei Bernadett

Kép: Dr. Mohos Elemér

Továbbiak a kategóriából